munkavédelem

A munkavédelmet az 1993. évi munkavédelmi Törvény szabályozza legmagasabb szinten.

A Törvény csak a szervezett munkavégzésre terjed ki. A Törvény meghatározza a munkáltatók és a  munkavállalók kötelezettségeit és a munkavállalók jogait.

Részletek a törvényből:

Az 1993. évi XCIII. törvény szerint a munkavédelemről:

 „2. § (1)5 Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó nemzeti politikáját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.”

„(2)6 A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.”

„40. § (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.”

kockázatértékelés

A kockázatértékelés annak a vizsgálata, hogy az adott munkahely milyen mértékben felel meg a jogszabályi előírásoknak. A munkavédelmi törvény előírása alapján fel kell tárni a munkahelyen a kockázatokat, azoknak súlyossági szintet kell adni, felelős és határidő megjelölésével.

A jó kockázatértékelés átlátható, az adott munkahelyre vonatkozó pontokat tartalmazza, és munkakörre, veszélyes anyag-készítményre, munkaeszközökre, munkafolyamatokra tagolva elemzi a kockázatokat. A dokumentum segíti a vezetők munkáját, és ezzel együtt csökkenti a balesetek bekövetkezésének kockázatát. Nyomós indok a kockázatértékelés elkészítésére, hogy a munkavédelmi kockázatelemzés dokumentáció hiányában a munkavédelmi hatóság bírságot szab ki.

A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

munkavédelmi oktatás

Nagyon fontos, hogy a munkáltató mindent megtegyen a munkabalesetek, sérülések elkerülése érdekében, amiben segítséget nyújt a munkavédelmi oktatás.

A munkavédelmi oktatás keretein belül elméletben és gyakorlatban ismertetni kell a munkavállalókkal a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,  a munkavállalókat érintő munkavédelmi kötelezettségeket és jogokat.

Munkavédelmi oktatást szükséges tartani:

- munkába álláskor

- a munkavégzés körülményeinek megváltozásakor

- a feladatkör, illetve a munkahely megváltozásakor

- új munkaeszköz beüzemeltetése esetén

- a munkaeszköz átalakításakor

- új technológia bevezetése alkalmával

- évente ismétlő oktatás

kémiai kockázatértékelés

A szervezett munkavégzés során alkalmazott tisztítószerek, vegyi anyagok tulajdonságainak ismerete elengedhetetlen feltétele annak, hogy azokat az egészséget nem veszélyeztető módon, biztonságosan kezelhessük és használhassuk fel.

A kémiai kockázatértékelés célja, hogy a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamatok során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok azonosításra kerüljenek.

A kémiai kockázatértékelés alapján meghatározható a fennálló kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések összessége. Ha a kockázatértékelés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat tárt fel, különleges megelőző-, és védőintézkedéseket kell alkalmazni, és a kockázatokat, az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre kell csökkenteni:

 - a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével

 - a vegyi anyagok szervezetbe való bekerülését megakadályozó egyéni védőeszközök biztosításával

 - a megfelelő karbantartási folyamatok elvégzésével

 - a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével

 - az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével

 - megfelelő higiénés feltételek biztosításával

 - a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésével

 - megfelelő munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását.

A kémiai kockázatértékelést valamennyi, a munkahelyen előforduló kémiailag kockázatos anyagra kiterjedően el kell végezni. Kémiailag kockázatos anyagnak vagy készítmények azt nevezzük, amelynek veszélyjelzése van (narancsszínű négyzetben, valamilyen fekete színű ábra, jobbra).

Nagyon fontos, hogy a munkavállalók oktatás keretein belül megfelelő információt kapjanak az általuk alkalmazott anyag vagy készítmény tulajdonságaival és a fennálló kockázatokkal, valamint az ellenük való hatékony védekezés lehetőségeivel kapcsolatosan.

Bármilyen veszélyes anyagokkal végzett tevékenység csak igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végezhető.

 A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítménnyel történő foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.

A kémiailag kockázatos anyagokkal és készítményekkel végzett tevékenységet, az ÁNTSZ felé megfelelő formában jelenteni kell.

egyéni védőfelszerelések

1993. évi XCIII. törvény a Munkavédelemről (Mvt.) szabályozza az egyéni védőfelszereléseket.

Mvt. 42. § b) alapján a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni;

Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Ha megelőző szervezési, műszaki intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, akkor a munkavállalókat az egyes kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőruházattal és védőeszközökkel (együtt védőfelszerelés) kell ellátni az  előírtak szerint.